A hivatalosan is átadták hétvégén az Apolló Centrumot a „fiataloknak”.
A felújítási folyamat még 2012-ben indult. A modern mozi és az ifjúsági centrum
szükségességének gondolata, még az előző ciklus eredménye. Az hivatalos
megnyitót egy „átadó ünnepély” fémjelezte, amely leginkább egy gyermekmegőrző
programjára hasonlított.
Az átadón felléptek a helyi tehetségek, az ünnepély vendége volt
Heincz Gábor „Biga” és Szandi. Volt „Bogyó és Bigyó interaktív gyermekműsor” és
Kinder-mix táncbemutatók. Mazsorett csoport, arcfestés és lufi hajtogatás.
S, hogy mi fogadta a vasárnap odalátogatókat? Elől zárt bejáratok,
hátul „Az ajtó nem működik!!!” felirat. Sorra rángatták a kilincset a betérni vágyók
az Apolló Centrum előtt. Senki számára nem volt egyértelmű a belépés rendje. A
jegyfoglalásra 20 percet vártunk a zárt ajtók előtt sok más érdeklővel együtt,
akik vasárnap délután úgy gondolták ott szeretnék eltölteni szabadidejüket...
A város fejlődése és jövője szempontjából kulcsfontosságú a fiatalok
kérdése. Mégsem gondolnám, hogy az új centrum teljes mértékben betölti majd
feladatát. Ott a mozi és a SITI, ám a diákok továbbra is Pásztóra járnak majd
le sütizni. Nem tudják hová üljenek be egy bambira beszélgetni suli után. Bízom
benne, hogy a nyitó rendezvény mégis sok városi fiatalt megmozgatott és
megfelelően reprezentálta a hely célját és betölteni kívánt szerepét.
Aggályokat vet fel Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere
nyitóbeszéde is, ahol azt üzente a fiataloknak, hogy az új létesítmény
elkészült, de hogy mi lesz, benne az rajtuk múlik. Szép kihátrálás, de mint
korábbról tudhatjuk nem ez az első alkalom.
A baloldali városvezetés korábbi nagy ívű kapcsolat@salgotarjan.hu kommunikációs
propagandája szintén kevés érdemi intézkedéssel szolgált eddig. Miközben a
városvezetés korábbi lakossági fórumai során kiderült a fiatalokat érintő
kérdések súlyossága már a közbiztonsági fenyegetettség érzetéig magasodik, a
baloldali városvezetés egyeztetései során még mindig nem talált megfelelő megoldást
arra, hogyan kellene kiállni a fiatalok ügyéért.
Bár megkérdezték a fiatalokat is, érdemi koncepció nem született. Lehetett
volna, vagy lehetne ma is konkrét eredményeket, célokat, terveket kommunikálni,
ehelyett az összefoglalókból megtudtuk, ha nincs kérdés nincs is válasz, erről
is a fiatalok tehetnek majd. Sőt a korábbi fórumokon az is elhangzott, hogy a
fiatalokkal kapcsolatos közbiztonsági problémákért a dohányboltok a hibásak és Dóra
Ottó elmondta azt is, hogy ezek a gyerekek nem az Önkormányzat és nem a Hivatal
gyerekei.
A város fiataljai jobb híján olcsó kocsmákban, azok bezárta után, a
téren és közösségi oldalakon élik ki, az egyébként természetes közösségi és
kulturális igényeiket. Ha bárki kikapcsolódásra vágyik, mehet megint városon
kívülre. Ha nincs kulturális élet, közösség, lehetőség, munkahely a
kedvezményes olcsó lakás is üres marad.
Kezdetben mindez más volt. Dóra Ottó 2014. október 22-i ATV-nek adott
interjújában azt nyilatkozta, ezer dolgot szeretnének csinálni, lesz elég
ötletük. Ez még rendben is van. Hiszen mi más várható egy város vezetésétől,
mint hogy tudják, mit kell csinálni? 2014. október 10-i fiatalokkal kapcsolatos
kommentjében még úgy nyilatkozott közösségi oldalán „A hazahozatalhoz munka,
munka, munka, kell!”. Ehelyett van egy megfoghatatlan fejlesztési terv, lezárult
az ötletgyűjtés és folytatódik az egyeztetések sora. Mást jelent adott
elképzeléseket, terveket egyeztetni, ütköztetni és mást jelent gyűjtögetni és elmondani
mikre nincs önhibákon kívül lehetőség.
Munkahelyteremtés nincs. Lesz viszont Főiskola, amelyet átvettünk az
előző ciklusból. Folyatjuk a megkezdett ösztöndíj programot, és ami új, rendészeti intézkedésekkel lépünk
fel a fiatalok ellen. Jön a nyár, de nincs egyetlen közösségi, kulturális
program sem, amelyre készülhetnének a városi fiatalok, vagy a városi lakosok.
Nincs átfogó cél, terv vagy elképzelés, amely legalább törekedne arra,
hogy megtöltse a várost élettel. Koncepció sincs. Pedig nagy szükség lenne rá. Célok,
álmok és eredmények kellenek az egyeztetések a körülmények sodrása helyett.
És nem minden pénzkérdés… Nem lehet mindent az objektív és szubjektív
körülményekre fogni. Korábban lefülelhettük, miszerint „pénzt bárhonnan lehet
szerezni”. Ehhez képest még mindig, a szubjektív és az objektív körülmények
sodrában úszunk.
Tudhatjuk azt is, hogy lesznek olyan társadalmi kezdeményezések,
amelyek együttműködésben segítik, vagy javítják a Fő téren kialakult helyzetet.
A szórakozás „éktelen problémáját”. Ezt hivatott megoldani a „szakmaiatlanul”
ifjúságvédelmi járőrnek nevezett intézmény. A megválasztott baloldali
képviselők soraiban sok fiatal képviselő található, mégis egyik sem érzi
sajátjának a fiatalok ügyét. Eddig egyikőjük sem emelte fel hangját az ellen,
hogy rendészeti intézkedéseket foganatosít a városvezetés a fiatalok ellen.
Lesz polgárőrség, illetve lesz térfigyelő kamera (később talán
vízágyúk is). Ha ebben a kérdésben társadalmi együttműködésről beszélünk, nem
lenne célszerűbb inkább a fiatalok kulturált lekötésére és közösségi
szervezésére fordítani az energiákat? Tényleg a megfélemlítés és az elrettentés
a legjobb egy fiatal számára?
Az ifjúságvédelmi járőr „néhány fiatalnak nem teszik”. Valójában Dóra
Ottónak sem. Szerinte nem ez lenne a módja annak, hogy a hétvégi szórakozást
mederben tartsák. Más megoldás valószínűleg objektív és szubjektív okok miatt
nem keletkezhet. Most is a kényszerűség és a sodrás áramában tengődünk. Akaratunk
ellen való intézkedéseket hozunk. Bár ismerik a fiatalokat érintő problémákat,
elapadtak az ötletek. Sőt mi több, ez
van Magyarországon, ez van Salgótarjánban is. Jobb, ha beletörődünk és
elfogadjuk így a dolgokat. Így kívánnak nekünk „megélhetést és biztonságot”
teremteni. Örüljünk, hogy még nem fáj, mert azt már tudhatjuk, hogy hamarosan
fájni fog.
 |
| Átadták az Apolló Centrumot |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése